Már régen elhatároztuk, hogy december 8-án elmegyünk Győrbe az adventi vásárra, kicsit ráhangolódunk az ünnepre, forraltborozunk, és vásárolunk. Verával is megbeszéltük, hogy a rövidre sikerült osztálytalálkozót kiegészítjük és ott találkozunk.
Aztán szombaton minden összeesküdött ellenünk: Vera lebetegedett, az idő pedig elég zimankósra fordult, így Krisztián a mi utazásunkat is lefújta.
Hüpp-hüüp, kicsit elkeseredtem, de ha már így alakult ne töltsük tétlenül a délutánt felrajzoltam a kisszoba falára a mintát (ha minden jól megy a jövő heten sikerül kifestenem), Krisztián pedig megörülve a nyugalmas 2-3 óra szabadidőnek folytatta az írást, amit az utóbbi időben kissé hanyagolt (részleteket az Elindori Krónikákon olvashattok).
Egész büszke vagyok, jól ment a dolog, de majd a festés után adja meg a szoba igazi "díszét", képet is majd csak akkor fogok feltölteni.
Hogy mégse maradjon el az adventi hangulat, az Árpád téri vásárra mentünk le, mert bármekkora legyen is a hideg negyed óra alatt haza tudunk gyalogolni.
Anett és Dorka is csatlakozott hozzánk, nem maradtunk sokáig mert Dorka megunta, mi felnőttek meg megfagytunk. Még kép sem készült, mert csak a forralt boros poharakra állt csak rá a kezünk (egyikünk se nagy piás, de így elviselhető volt a zimankó).
Meg kell hogy jegyezzem, most hogy felújították a teret kultúrált környezetben pakolhatnak ki az árusok a sok nézelődő már nem egy zsebkendőnyi területen kénytelen összetaposni egymást, az egyetlen hátrány, hogy az ablaknyitás már nem olyan látványos, mint az előző években, amikor az okmányiroda ablakait díszítették (és még egy: a forraltbor egy év alatt a duplájára drágult, és idén még bögre sem járt hozzá).
De a győri adventezést nem adjuk fel, jövő hét vasárnap újra megpróbálkozunk vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése