2015. február 8.

Donut, mint az amerikai filmekben

Már egy ideje kacérkodom a gondolattal, hogy elkészítem a régi amerikai filmekből tipikusan zsaru kajának ismert édességet: az amerikai fánkot vagyis a donutot. Ugyan a rendezők már leszoktak róla, hogy a rendőröket fánkot majszolva jelenítsék meg a filmvásznon, a mai filmekben esélyesebb, hogy inkább a Starbucksban állnak sorba kávéért, de valljuk be, ha meglátunk egy lyukas fánkot, csokiba/cukormázba mártva, porcukorral szórva vagy éppen lekvárral/krémmel töltve összeszalad a nyál a szánkban (bár lehet, hogy csak az enyémben).
Kétféle verzióban készülnek az amerikai fánkok, vagy olajban sütve vagy fánksütő formában a sütőben. Elsőre az olajban sütősre voksoltunk (ha Tatára megyek a szüleimhez, megpróbálom megkeresni a fánksütő formámat és akkor azzal is teszünk egy próbát). A pinteresten találtam egy jónak tűnő receptet, amit fordítottam, átszámoltam a csészés mértékegységeket dekára illetve milire és nekikezdtem. Nos, a végeredmény tökéletes katasztrófa lett a tészta kemény lett tömör és fullasztó, ment is a kukába, mert egyszerűen képtelenek voltunk megenni. De nem hagyhattam magam, engem ugyan nem fog legyőzni egy fánk, nekifogtam újra és kisebb alakítgatással megalkottam az én donut receptemet.





Donut, avagy az amerikai fánk

Hozzávalók:
50 dkg liszt
2 dl tej
5 dkg cukor
3 dkg élesztő
6 dkg olvasztott vaj
4 db tojás sárgája
olaj
minőségi étcsokoládé
szórócukor

A tejet a cukorral meglangyosítottam és belemorzsoltam az élesztőt (nem vártam meg míg felfut, mióta megszületett Gréta már nem vesződök ilyen apróságokkal, így is megkel rendesen tészta). A hozzávalókat alaposan összegyúrtam és simára dagasztottam kb. 10 perc alatt, majd kelesztőtálban a radiátor mellé tettem, hogy hamarabb a duplájára dagadjon (fogalmam sincs ez mennyi ideig tartott, ezalatt az idő alatt szórakoztattam Grétát, vagy ő engem? :D ).
Amikor a tészta megkelt kinyomkodtam belőle a levegőt és ujjnyi vastagra nyújtottam. A szaggatáshoz szükségem volt egy 8 cm-s és egy 2 cm-s pogácsaszaggatóra, összesen 17 db lukas fánkot szaggattam ki ebből a mennyiségű tésztából, majd 10 percet még hagytam őket pihenni. Kislábosban olajat melegítettem (sokat) annyit, hogy a fánkok lebegni tudjanak benne, sülés közben ne érjen le az aljuk az edény aljához.
A tűzhelyt maximumra kapcsolva (9-es fokozat) kezdtem el melegíteni az olajat, amikor maradék tésztadarabkát pottyantva bele az azonnal elkezdett sisteregve pirulni, akkor visszavettem a hőmérsékletet (5-ös fokozat) vártam kb. 2 percet és elkezdtem sütni a fánkokat, egyszerre max. 2 db-ot, hogy ne hűtsék le túlságosan az olajat. Amikor az aljuk aranybarna lett akkor megfordítottam, és amikor a másik felük is megsült kivettem őket lecsepegtetni.
10 dkg étcsokoládé cseppet 1 tk olajjal mikróban (felolvasztási fokozaton 3-4 perc alatt, közben többször kivéve megkevergetve) megolvasztottam, majd a kisült olajtól lecsepegtetett fánkok egyik oldalát belemártottam és megszórtam őket szórócukorral.
A végeredmény komolyan mondom tökéletes: lágy, könnyű, levegős tészta és csudafinom csokoládé találkozása.
Tatabányaiaknak javaslom a Kodály tér alatti garázssoron a múlt év őszén nyílt Sütnivaló édesség és cukrászkellék boltot. Nagyon jó áraik vannak és a termékeik is minőségiek, megfizethetőek (a Marcipán shoppal ellentétben ahol sajnos futottam már párszor bele rossz minőségű és hihetetlenül drága alapanyagokba).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...