2015. január 30.

Élet a szülés után

Kicsit elkanyarodok a baba témától és kivételesen most nem kifejezetten Grétáról írok.
Kicsit fura dolog még számomra is hogy azt mondom szültem. Önmagában így is egy csoda volt kislányunk világra jövetele, de mégsem volt az a szó szerint értendő szülés, amikor az anya több órányi vajúdás után szinte "vért izzadva" küzd, hogy a gyermekét világra hozhassa. Programozottan, terv szerint zajlott minden így kicsit el is veszett a "varázslat". Persze nem kesergek rajta, hiszem és tudom, hogy így volt a legjobb mindkettőnknek. (Aki lemaradt itt olvashatja a történetem.)
De mi is történt azóta, hogy a műtét utáni 4. napon hazaküldtek minket a kórházból? Most megosztom veletek.

Az első itthon töltött délutánól sokat erőlködtem, sírtam, küszködtem, hogy szoptatni tudjam Grétát. Lelkileg nagyon megviselt, hogy bármit is tettem nem lett annyi tejem, hogy kizárólagosan csak anyatejjel táplálhassam a kislányunkat. Fejben már a terhesség alatt ráhangolódtam, hogy az anyatej lesz a legjobb neki, nekem, mindenkinek és hittem, hogy sikerülni is fog, mert miért ne menne, ha ennyire akarom. Jelentem ez nemcsak fejben dől el, pedig minden praktikát bevetettem, hogy a legtöbbet nyújthassam a csajszinak.
Komoly lelkiismeret furdalásom volt, amikor 3 hónapos kora előtt egy héttel teljesen elapadt és már vissza sem tudtam hozni, mert Gréta teljesen elzárkózott nem is akart többet cicizni.

Szinte hihetetlen, de így majdnem 5 hónap távlatából már nem is emlékszem, hogy mennyire fájt a műtét után. Tudom, hogy nagyon rossz volt, és arra tisztán emlékszem, hogy fellélegeztem amikor a doki kiszedte a varratokat. Magát a fájdalom erősségét már nem tudom felidézni, és szerintem ez jól is van így. Mivel a császármetszés a második nagy hasi műtétem volt (most február 1-jén lesz 9 éve, hogy megmentette Dr. Molnár Mihály az életem, azóta akkora a bizalmam benne, hogy csak hozzá járok és Gréta is nála született), már tudtam, hogy mire számítsak a műtét után és képben voltam, hogy milyen lesz, mennyi ideig fog tartani a felépülés.
Egyetlen percre sem hagytam el magam onnantól kezdve, hogy kitoltak a műtőből, magam szóltam a nővérnek, hogy fel szeretnék kelni, tőlem telhetően sokat sétáltam, hogy megelőzzem a trombózist és az összenövéseket. Aztán amikor hazajöttünk itthon is csak minimális segítséget fogadtam el, nem akartam a "sebeim nyalogatni" és azon siránkozni, hogy milyen nehéz is (na jó amikor a vérhígító injekciókat szúrtam magamba 20 napon keresztül akkor voltak mély pontjaim és sírtam, hogy nem akarom ezt tovább csinálni, mert már csupa csomó mindkét combom). De szerencsére a pozitív hozzáállás és a tenni akarás sokat segített, hihetetlenül gyorsan felépültem.

A műtéti hegről 6 hét elteltével pottyant le az utolsó var, kezdetben vékony lila csík volt, de mostanra szinte teljesen ki is fehéredett. Az orvosom szépen vágott, varrt én pedig szerencsés vagyok mert szépen és vékonyan hegesedem (ez alkati, nem mindenki örököl ilyen géneket).

Mivel én a műtét alatt rengeteg vért veszítettem (közben derült ki, hogy vérzékeny a méhem) műtét után már alig véreztem, mindösszesen 3 napig (most elveszítettem az egyetlen férfi olvasómat is emiatt a téma miatt, ha egyáltalán eljutott idáig az olvasással), utána már csak tisztultam. Mindig is reménykedtem benne hogy sokáig tudok szoptatni és ez idő alatt menstruálni sem fogok. Sajnos ez a tervem a szoptatással együtt elszállt. A szülés utáni 5. héttől újra elkezdődött és rendszeresre visszaállt a ciklusom.

Mindig is tudtam, hogy a szülés után elkerülhetetlen lesz a hajhullás. Már gyerekkoromtól kezdve nagyon sok hajam volt, a terhesség alatt szinte egyáltalán nem is hullott, de a műtét után 5. héttől kezdve olyan irtózatos mértékben kezdett kihullani, hogy komolyan megijedtem (egy hajmosás alkalmával  2 teljes, tömött maroknyi vizes hajat szedtem össze a kád lefolyójának a szűrőjéből, és napközben is mindenhol a kihullott hajammal találkoztam, hiába volt a gyerek miatt amúgy is szorosan hátrakötve). Két és fél hónapig tartott ez az áldatlan állapot, mostanra jelentősen javult a helyzet.

Már a terhesség alatt is alig aludtam, hiszen Gréta olyan rossz pozícióban feküdt, hogy folyamatos nyomást gyakorolt a hólyagomra és éjszaka is fél óránkét-óránként rohangáltam a mosdóba. Aztán amikor megszületett az első két hétben még sokszor aludtam az ő szobájában vele együtt a vendégágyon, mert csak cicin aludt vissza, viszont ha elaludt nem tehettem vissza a kiságyába, mert arra rögtön felébredt, így ott maradtam mellette. Amikor 2 hónapos lett elkezdte átaludni az éjszakákat és volt egy hónapom, hogy pihenhettem rendesen. Akkor rám is fért, mert a hasfájós időszakában (4. naptól a 6. hétig) szinte egyfolytában sírt, este felé pedig már levegővétel nélkül üvöltött, ez pedig rémisztően idegőrlő és kimerítő tudott lenni. Amikor 3 hónapos lett beindultak a fogai és újra kétszer kelt éjszaka, ami nem lenne önmagában sok, de addigra elment a tejem így már nem tudtam alkalmazni a cicin visszaaltatós módszert. Ezért minden ébredés után legalább két órán keresztül ringattam, sétálgattam fel-alá vele a gyerekszobában mire visszaaludt. Talán ekkor voltam a legkimerültebb, jó pár éjszaka volt amikor csak 2-3 órát tudtam aludni, azt is csak 2-3 részletben. Szerencsére mióta alábbhagyott a fogzás azóta rendesen végigalussza újra az éjszakákat és én is újra tudok pihenni.


Tömören, röviden ez történt ezalatt az 5 hónap alatt.

Nagyon szerencsés nőnek érzem magam, mert van egy fantasztikus párom, egy gyönyörű lányom (akit az orvosom, csak csodagyerekként emleget, mert csoda, hogy megfogant), és szerető családom. És ez számomra mindent megér! :)

Cannoli a Szicíliai desszertcsoda


Hú, már több, mint egy éve készülök arra, hogy elkészítsem ezt az olasz (pontosabban szicíliai) fánkot, és most végre eljött az idő. Tavaly kimaradt a farsangi fánksütögetés, mert szigorú ágynyugalomra voltam ítélve, de most már semmi sem tarthat vissza hogy kiéljem alkotói kedvem a konyhában. Kinézetre a Cannoli egy kicsit sem hasonlít a mi megszokott fánkjainkhoz, de úgy hiszem mindenkinek adnia kellene neki egy esélyt, mert ez tipikusan az a desszert, amibe elsőre teljesen bele lehet szeretni. Míg a mi családunkban Krisztián az aki a hagyományos ízekhez és a megszokott magyar konyhához ragaszkodik, addig én vagyok a kísérletező "ínyenc", aki szívesen kipróbál új dolgokat, ízkombinációkat, és ez a szerencse, mert így derül ki, hogy mi az az újdonság ami még Krisztián szívét is meg tudja dobogtatni :)





Cannoli

Hozzávalók (10-12 darabhoz):

Omlós tésztához:
18 dkg liszt
4 dkg vaj
2 ek cukor
1 tojás sárgája
2 ek Marsala (helyette desszert fügebor)
2 ek fehérbor
1 csipet só
1 csipet fahéj
olaj (a formák kenéséhez és a kisütéshez)

Töltelékhez:
30 dkg ricotta
15 dkg cukor (csak 8 dkg-ot tettem bele és így is bőven elég édes volt)
1 ek narancsvirágvíz (ez kimaradt, de a pestiek könnyen beszerezhetik valamelyik delikáteszből, vidéken viszont elérhetetlen)
1 marék kandírozott citrom- és narancshéj
5 dkg étcsokoládé

A fánk omlós tésztájához mindent hidegen adtam hozzá, gyors mozdulatokkal összegyúrtam és folpackba csomagolva a hűtőbe tettem fél órára, hogy rendesen visszahűlhessen. Ezalatt elkészítettem a krémet. A ricottához kevertem a cukrot, az apróra vágott kandírozott citrom, ill. narancshéjat valamit a szintén apróra vágott csokoládét. Miután a tészta kipihente magát lisztezett nyújtólapon 1-2 mm(!) vastagra nyújtottam és egy 10 cm átmérőjű fém bögrével kerek lapokat szaggattam belőle. Az olaszok a sütéshez 10-12 cm hosszú és 2-3 cm átmérőjű fa hengereket használnak, erre tekerik fel lazán a kerek lapokat, mivel ez nekem pont nincsen egészen véletlenül ezért habroló csövet használtam helyette. A kiszaggatott kerek tésztalapok közepére tettem a kívülről jó alaposan beolajozott csövet és a tészta széleit áthajtottam lazán a csövön, úgy hogy azok kb. 1 cm-es részen fedjék egymást, ezt jó alaposan össze is nyomkodtam.
Kis lábosban olajat forrósítottam (jó sokat, hogy a fánkok lebegni tudjanak, ne ragadjanak le az aljára és egyenletesen sülhessenek) akkor jó a sütéshez az olaj, ha egy kis kimaradt tésztamorzsát beledobva az azonnal "sisteregni" kezd, feljön a tetejére és rögtön pirul.
Egyszerre  mindig csak 2 csövet tettem az olaja és jól megforgatva szép barnára sütöttem őket.
A krémet habzsákba tettem és a kisült cannolikat kétoldalról megtöltöttem a végeket apróra vágott étcsokoládéval szórtam meg és a tetejüket megporcukroztam.

Krisztián először csak nézett, hogy "ez mi?", mert kicsit sincsen fánk formája, aztán már az első falat lenyűgözte. Amikor megkérdeztem, hogy jövőre is süssek e, felháborodva közölte, hogy nehogy már egy évet kelljen rá várni, hogy újra ehessen, nem csak farsangkor lehet fánkot enni. Tulajdonképpen teljesen igaza van. :)

2015. január 28.

Hagymás-tejfölös csülök

2012 októberében kezdtem el írni a Csibekalandokat, ebben az évben augusztus végén Krisztiánnal Visegrádon nyaraltunk. Fantasztikus hetünk volt, rengeteget kirándultunk, nézelődtünk, pihentünk és jókat ettünk, ittunk. Egyik nap átmentünk Szentendrére a Skanzenba, de aznap nem ebédeltünk meg Visegrádon, úgyhogy korgó gyomorral kerestük a buszvégállomáshoz legközelebb eső csárdát/éttermet/büfét vagy bármit ahol megtömhetjük a bendőnket. Akkor találtunk rá Erm's Csülök & Jazz éttermére, ahol egész nyaralásunk alatt a legfinomabb ebédet ettük, a legolcsóbban. Krisztián azóta is emlegeti azt a piros zománcos lábasban tálalt fokhagymás-tejfölös csülköt. Nagyon visszahúz a szívünk, talán jövőre ha Gréta már elég nagy lesz egy hosszabb utazáshoz, nyaraláshoz visszatérünk ide.
Addig viszont, amíg nem járunk újra Szentendrén itthon készül többféle formában a csülök, most éppen jénaiban sütve krumplival, hagymával és sok-sok tejföllel.





Hagymás-tejfölös csülök jénaiban

Hozzávalók:

70-80 dkg-os sertéscsülök
80 dkg burgonya,
6 db fokhagymagerezd
2 db közepes vöröshagyma
1 nagy doboz tejföl (450 g)
őrölt bors

A csülköt a hentes kicsontozta nekem, szóval ezzel már nem kellett bíbelődnöm. Itthon megmostam és feltettem alacsony hőmérsékleten főni egy akkora fazékban, amiben bőven ellepte a víz. Mivel nem nagyon volt időm ezért csak másfél órán át tudtam előfőzni. 
A krumplikat megpucoltam és 1 centi vastag karikákra vágtam, sóztam, borsoztam őket és a jénai aljába rendezgettem a karikák felét.
Az előfőzött csülköt felszeleteltem, szintén sóztam, borsoztam és a krumpli rétegre rendeztem a csülök szeleteket. Közéjük dobáltam a megpucolt fokhagymákat, aztán befedtem az egészet a maradék felkarikázott krumplival és 1 dl vizet öntöttem az aljára. Megpucolt, felkarikázott vöröshagymát szórtam a tetejére, a tejfölt kikevertem sóval, borssal és jó vastagon megkentem az egész tetejét. Rátettem a jénaira a tetejét és betettem a 180°C-ra előmelegített sütőbe hőlégkeverésen 4 órára sülni (ha lenne kuktám és rendesen elő tudtam volna főzni a csülköt, akkor elég lett volna 2,5-3 óra is).
Az illata valami hihetetlen volt, még nekem is "csorgott a nyálam", pedig én nem is szeretem a disznóságokat.
Próbáljátok ki, ha szeretitek a magyaros ízeket, vagy ha Szentendrén jártok látogassatok el Ermhez és egyetek egy jót helyettünk is.

És itt van néhány emlék fénykép (2012-ből) Erm's étterméről és az ott elfogyasztott finomságokról:







2015. január 26.

Már a Facebookon is

Kedves barátok, ismerősök, ismeretlenek, blogger társak, olvasók!

Az utóbbi 1 évben nagyon megnőtt a blog látogatóinak a száma és egyre többen kerestetek meg (hol a posztok megjegyzéseiben, hol emailben) kérdéseitekkel, kéréseitekkel és nagyon sokszor jó kívánságaitokkal.
Nagyon jó érzés, hogy ennyien figyeltek, olvastok, követtek és érdeklődtök a Csibekalandok iránt vagyis irántunk, még a szívem is mosolyog akárhányszor csak rágondolok! :)
Ezért is döntöttem úgy, hogy létrehozom a Csibekalandok Facebookos oldalát is. Gréta miatt hosszabb lélegzetvételű posztokat ritkán tudok csak írni, de szeretnék rövid frissítésekkel gyakrabban jelentkezni.
Valamint itt is megtaláltok ezután, örömmel válaszolok minden levélre, kérésre, megkeresésre.
Minden régi posztot feltöltöttem már (egy véletlenül kimaradt, vajon rájöttök, hogy melyik :) ?), ami beletelt jó sok estémbe, hiszen a több, mint 2 év alatt 231 poszt született.
Remélem velem tartotok ezek után is (és a Facebookon is).

Mindenkit milliószor ölelek és puszilok!

Barbi

Hamburger otthon

Nem igazán voltam kívánós az egész terhesség alatt, viszont volt egy dolog, amit bármikor megettem volna, ha nem stresszeltem volna a súlyom miatt. Egy alkalommal átmentünk Tatára és a Spektrum műsorából ismert Fald fel Amerikát c. műsorról elnevezett hamburgerezőben ettünk Krisztiánnal fejenként egy-egy sajtburgert (a normál méretből, mert az óriás hamburgerhez még ketten is kevesek lettünk volna). Nos merem állítani, hogy olyan finom hamburgert még életemben nem ettem soha. Helyben készült 12 dekás húspogácsával, helyi pék által sütött hamburgerzsemlével, zöldségekkel, szósszal jól megpakolva, méltán megérdemelte az Isteni jelzőt.
Sajnos azóta se jutottunk vissza oda, de néha azért ránk jön a hamburger ehetnék, viszont akkor már ne a tipikus mekis "kettőtbeleharapokésmárelistűntdeénmégmindigéhesvagyok" típusú hambit együnk, hanem valami olyat, amiből nincs kispórolva semmi, nem műkaja, és csak attól gyors, mert gyorsan elkészül.
Maga a hamburger húspogácsa készítése nem nagy dolog, hiszen klasszikusan csak darált marhahúsból, őrölt fekete borsból és sóból készül (mindent amit egyesek ezen felül tesznek bele abból már inkább fasírt lesz, ha jót akartok enni akkor nem kell bele, sem hagyma, sem tojás, zsemlemorzsa, tejszín és hasonlók).
A zsemle kérdés viszont okozott némi fejtörést, mert Krisztián nem szereti a tipikusan magyar hamburgerbucit avagy puffancsot. Nála csak az előrecsomagolt lágy, majdhogynem édes tésztájú bolti hambizsemle jöhet csak szóba. Na de akkor már majdnem ott vagyunk, hogy akár a vörös, göndör hajú bohóctól is vehetnénk, abban sincsen kevesebb tartósító, színezék, állományjavító, ízfokozó, stb.
Végül rájöttem, hogy a megoldás a kalácstészta. A fonott kalácsom tésztáját kell hozzá bedagasztanom, zsemléket formázni belőle és a tetejét megszórni szezámmaggal. És rögtön meg van az a zsemle, amivel már tökéletes az összhatás.




Hamburger

Hozzávalók (2 személyre):

Zsemléhez:
7,5 dkg finomliszt
7,5 dkg rétesliszt
1 tk cukor
1/4 tk só
75 ml tej
2 dkg olvasztott vaj
1/2 dkg élesztő
1/4 tk sütőpor
1 tojás
szezámmag

Húspogácsához:
30 dkg darált marhacomb

bors

saláta (legjobb a lolo rosso, de csak ritkán kapni, úgyhogy jó helyette a jégsaláta is)
uborka
paradicsom
lilahagyma
érett vörös cheddar sajt
ketchup
mustár
majonéz

Előző este bedagasztottam a kalács, azaz hamburgerzsemle tésztáját és folpackba csomagolva a hűtőbe tettem, hogy lassan keljen (a tésztába csak a tojás sárgáját tettem bele, a fehérjét szintén hűtőbe raktam, de külön egy kis tálkában, mert ez kellett a lekenéshez).
Másnap átgyúrtam a tésztát, kétfelé vettem, kerek zsemléket formáztam belőle, sütőlemezre tettem őket és 20 percet pihentettem, hogy az élesztőgombák feléledjenek a szobahőmérsékleten. Közben a sütőt 180°C-ra előmelegítettem alsó-felső sütésen. A félretett tojásfehérjét villával egy picit felhabosítottam, csak azért, hogy ne csússzon le az ecsetről, és megkentem a zsemlék vele, végezetül pedig megszórtam őket szezámmaggal.
Addig sütöttem őket, amíg a zsemlék teteje szép aranybarna lett (sajnos az időt nem néztem, hogy hány perc lehetett).

A darált marhát megsóztam, megborsoztam, jól összegyúrtam és két egyenlő részre osztottam. Elméletileg lapított pogácsákat kellene belőlük formázni, DE tapasztalatból már tudom, hogy a sütés során kb. 20%-os méretcsökkenésen mennek keresztül, és ahogy csökken a méretük fordítottan arányosan nő a magasságuk. Így a végeredmény olyan kicsi és magas húspogi, ami elveszik a zsemlében, de a vastagsága miatt nehezen ehető. Ezért találtam ki azt, hogy egy gombócnyi darált húst két folpack közé teszek és sodrófával kb fél centi vastag "lepényt" nyújtok, ami kb. 20%-kal nagyobb a zsömi átmérőjénél.
A zsemléket félbevágtam és serpenyőben megpirítottam a vágott felüket. A kinyújtott hambi husit kivettem a fóliából és (kis olajjal kikent) serpenyőben közepes hőmérsékleten megsütöttem az egyik oldalukat, majd a fordítás után a tetejükre tettem egy szelet cheddar sajtot, így amíg az alja sült addig a tetejére rá tudott olvadni a sajt. A végeredmény: pont akkora  átmérőjű (és kb. 1 cm vastag) hús, mint a zsemle.
A kisült hamburgerpogácsát a zsemlére tettem, került rá saláta, karikázott uborka, - paradicsom, - lilahagyma, ketchup, mustár, majonéz, végül pedig a zsemle teteje.
A végeredmény hihetetlen... nagyon gyors, igazán finom,egyáltalán nem egészségtelen, és ami meglepő még, hogy gyorséttermes hamburgerekhez képest már 1 db nagyon laktató.

Bátran ajánlom minden hamburger rajongónak! :)

2015. január 7.

4. hónap


Súly: Ma délelőtt mérte a védőnő, 6200 g a kisasszony jelenlegi súlya (csak 380 g-ot hízott egy hónap alatt).

Evés: 120 ml-t eszik napközben, azt esti adagja pedig 140 ml. De most emelni kell mindenképpen, mert keveset hízott. Elkezdtem kóstoltatni vele, egyenlőre addig jutottunk, hogy az alma levét örömmel szürcsöli, de a reszelt almát nem igazán csípi. Egy kevés lecsúszik neki, de a többit tolja ki a nyelvével. Úgyhogy próbálkozom a többivel (körte, őszibarack, sütőtök, avokádó, banán, sárgarépa, krumpli). És bekészültünk már tejpépből is, ha hajlandó lesz rendesen enni a kanalas ételeket, akkor elkezdjük azt is nála.

Alvás: A mi tökéletesen alvó angyalkánk 3 hónapos korától "elromlott". Újra kel éjszaka, van, hogy kétszer is. A fogzás miatt kezdődött, de mostanra a mozgásfejlődési ugrás is szerepet játszik az ébredéseiben.

Egészség/betegség: A jobb felső szemfogának a hegye kibújt, de a többi még mindig nem akar előjönni, pedig kifejezetten örülnénk, ha végre kibukkannának az ínyéből, mert így csak ömlik a nyála (olyan, mint egy csigabiga), egyfolytában a szájában van az egyik ökle (esetleg mindkettő), nagyon nyűgös és nem kicsit hisztis. Végre eljutottunk a gyerekortopéd rendelésre (egy hónaposan kérhettem csak neki időpontot, amikor megérkezett a TAJ kártyája, mert addig szóba sem akartak állni velem és 2 hónapos határidővel meg is kaptuk), mint sejtettük, neki sincs minden rendben a csípőjével (anyu is meg én is csípőficamosak voltunk). Nem stimmeltek a combján a redők és mivel a nőági örökletesség miatt veszélyeztetett így javasolták a csípő ultrahangot és egyben közölték, hogy az sztk rendelés keretein belül csak min. 2 hónap múlvára tudnak időpontot adni, inkább vigyem el magánorvosi rendelésre, szívesen adnak telefonszámokat is (azt hittem hogy felrobbanok!).
A magánorvoshoz másfél hét alatt sikerült eljutnunk, aki egy kisebbfajta vagyonért megnézte, megultrahangozta és elmondta az ítéletet. A combcsontjai túl meredek szögben kapcsolódnak a medencecsontjába, a csípő ízületei túl feszesek és a lábfejei túlságosan felfelé csapottak (ez hajlamosít a későbbi lúdtalpra). Mivel mosható pelust használunk ezért terpesz pelenkára nincsen szükség, megfelelő terpesztartásban tartja a lábacskáit. Viszont minden pelenkázásnál többféle módon tornáztatnom kell. Az elején nagyon rossz volt szegénykémnek, végig sírta a tornát, de mostanra már sikerült kilazítanom annyira, hogy egyáltalán nem sír közben, sőt, röhögcsél és nagyon magyaráz. Január végén kell majd visszamennünk kontrollra. Ma megkapta a 4 hónapos oltásokat, szerencsére most 1 éves koráig nem lesz semmiféle injekcióval megkínozva az én pici csibém.

Napirend: Totálisan felborult minden eddigi napirend mióta megint felébred éjszaka. Van hogy fél 2 kor ébred, van hogy fél 3 - fél 4 - fél 5 kor. Eszik magyaráz, játszik, utána megpróbálom egy szép adag teával elaltatni, de ez sajnos a legtöbbször nem nem jön be így ringatva sétálgatva altatom vissza 1-1,5-2 óra alatt. Akkor beteszem az ágyába és lábujjhegyen visszalopózok a mi szobánkba hátha még én is tudok egy picit aludni. Legkésőbb reggel háromnegyed 8 kor ébred újra, amennyire tudom húzom az időt, hogy csak 9 negyed 10 kor kapjon tízórait. Ilyenkor sikerül letennem aludni, az időtartam változó. Van hogy csak egy órát alszik, de van, hogy a következő etetésig durmol. Negyed kettőkor ebédel. Ha előtte keveset aludt (csak egy órát) akkor van esély rá, hogy alszik még egy órát, ha előtte többet aludt akkor fent van kezdetben mókázik, gügyög tömi a szájába az öklét, a rágókát aztán elkezd nyűgösödni, akkor érdemes vele elindulni sétálni, mert amint a kocsiba teszem és kitolom a lépcsőházból azonnal elalszik kint a hideg, friss levegőn. Negyed 6 kor uzsonna utána le kell tennem minimum fél-háromnegyed órára aludni, különben nem bírja ki az esti 8 as fürdetésig. Este már amúgy is nyűgösebb, leginkább csak kézben van el, de ne merjünk leülni vele, mert azt nem tűri valami jól. 8 kor fürdetjük, amit nagyon szeret, akármennyire nyűgös is egész nap, a fürdés vidámság az életünkben. Kacag és a lábával fröcsköli a vizet :) 
Fürdés után vacsora és alvás fél 9 től.

Mérföldkövek: Végre nézegeti a kezecskéit. Egyre jobban koordinálja a mozgásukat, már tudatosan elkapja megszorongatja és bekapja a hordozója karjára fellógatott lepke pajtiját, és a kezébe akadó rágókát is kétmarokra fogja rögtön tömi a szájába. Megtanult hanyatt fekvésből oldalra fordulni (egyenlőre még csak jobbra sikerül neki), onnan hasra, hasról pedig simán átfordul hátra. Hajnalonta a legkülönfélébb pozíciókban szoktam megtalálni a kiságyában (mi születésétől kezdve hason altattuk, mert hanyatt nagyon nyugtalan volt, a folyton kalimpáló kezecskéi, lábacskái percek alatt felébresztették). Mostanra mindennapos, hogy ébredéskor hanyatt fekszik sokszor teljesen keresztben az ágyban, van, hogy c betűbe görnyedve az ág végében vagy éppen teljes 180 fokos fordulatot téve a fejecskéje már nem az ablak felé van, hanem a szoba szemközti oldala felé. Nyugisan már nem lehet letenni a gyerekszobai kanapéra, mert ha egy pillanatra nem figyelnék legurulna. Valószínűleg a pelenkázást is átköltöztetem a komód tetejéről az ágyra vagy a parkettára, mert olyan hirtelen mozdulatokat tesz, hogy a végén még lebukfencezik.

Ruhák: Január elsején kezdtem szortírozni a ruhácskáit, mert már voltak olyan 68-as ruhái, amiben olyan mély dekoltázsa volt, mint egy sztriptíztáncosnőnek. Maradt még a komódban neki ugyan néhány 68-as ruha, de már a 74 esek is jók rá.

Pelenka: Egy hónapos kora óta mosható pelust használunk Grétánál. (Erről itt írtam bővebben.) Középső méretre patentolva használjuk őket, napi átlag 5 pelust. Minden etetés előtt cserélem neki, így napközben max. 4 óránként van cserélve éjszaka pedig 10 órát van rajta. (Még mindig nem jutottam el odáig, hogy elkészítsem a pelenkás videót, de igyekszem minél hamarabb behozni a lemaradásaimat.) Mivel újra kel hajnalban a kisasszony és a visszaaltatás közben nem kis mennyiségű teát legurít (1,5-2,5 dl) ezért a bambusz pelusokba pluszba be kellett hajtogatnom egy tetra pelenkát előre (a hason alvás miatt), hogy kibírja a durva kiképzést reggelig.

Sírás: Szerencsére nem túl sokszor, de előfordul, hogy sírva ébred, nem tudom, hogy mitől lehet. Valamit akkor sír ha nagyon fáradt, nyűgös és már nem tud magával mit kezdeni. A hajnali altatásnál sem sír, hanem szó szerint kiabál. 

Anya kedvenc pillanata(i): Imádom ahogy hangosan kacag, ahogyan erőlködik és végül csak-csak sikerül átfordulnia. Azt ahogyan örül a fürdésnek és a lábaival hatalmasat rúgva fröcsköli a vizet. Ahogyan a boltban incselkedik az emberekkel, rájuk mosolyog és amikor visszamosolyognak rá kis szégyenlősen hozzám bújik és a vállamba fúrja az arcát. Tulajdonképpen imádok minden vele együtt töltött percet :)

Anya legkevésbé kedvenc pillanata(i): Nehezen viselem az újbóli hajnali keléseket, mert miután nagy nehezen őt sikerül visszaaltatnom, nekem még 1-1,5 óra mire sikerül elaludnom, addigra viszont ő is ébred újra, de igyekszem napi 4, max. 5 óra alvással (2 részletben) fitt lenni és üde.

2015. január 1.

A 2014-es év összegzése

Ugyan az óév utolsó napjára terveztem ezt a bejegyzést, de mint mostanában mindig most is megcsúsztam így átkerült az újév első napjára. Most is számot vetettem, hogy mi történt ebben az eltelt 365 napban, íme az összegzés.


Fantasztikus év volt, sőt mi több, ki merem jelenteni, hogy ez volt eddigi életem legcsodálatosabb éve! Köszönöm, hogy 2014-ben is velem tartottatok a csibekalandokon! Sokan írtatok kommentet, üzenetet, emailt aminek nagyon örültem, hiszen így tudom, nem hiába dolgozom a bloggal.
A tavalyi kívánságom egy az egyben teljesült, úgyhogy idén is megpróbálok jól kívánni és nagyon boldog évet kérni magunknak (hátha most is bejön).

Minden olvasómnak, barátomnak, ismerősömnek nagyon boldog, szeretetben-, egészségben-, vidámságban gazdag új évet kívánok!


És íme néhány kép a 2014-es évből:


























LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...