2015. szeptember 25.

Villámgyors almás táska

Hosszú kihagyás után most egy villámgyors és nagyon finom desszert receptjét hozom Nektek. Az én életemből kimaradt a mekis forró almás táska, amit mindenki csak istenít, és most itt volt a lehetőség, hogy kipróbálhassam. "Belebotlottam" Csikcsak oldalán egy hihetetlenül egyszerű, gyors és nagyon-nagyon jónak kinéző receptbe. Kiegészítem most nektek egy-két gyakorlati jó tanáccsal, hogy ha kedvetek tartja ti is kipróbálhassátok és kényeztethessétek magatokat és a családot (vagy a vendégeket, mert nagy adag lesz belőle).

Ami kell hozzá

A töltelék a kis lábosban

Betöltés indul

Vajas masszázs


Türelmetlenül várakozva


Elkészült :D


Forró almás táska

Hozzávalók:

0,5 kg-os fagyasztott leveles tészta
4 db nagyobb alma, vagy 8 db pici
6 dkg étkezési keményítő
5 ek cukor
1 dl víz
fahéj
vaj

Szóval az egyik legfontosabb eszköz, hogy gyorsan finomságot varázsolhassunk az asztalra a szendvicssütő (ennek híján nehézkes lenne az elkészítés).
Általában a sparban vásárolok, de mivel már 2 hónapja nem kapni náluk fagyasztott leveles tésztát ezért a kényszer bevitt a coopba (ami elég szegényes választékú, ám annál drágább) itt kaptam, sőt várakozásaimat felülmúlva olyat, amiben 4 db 125 g-os lap volt, így már nem kellett a fél kilós tésztát 4 db-ba vágnom.
A fagyasztott leveles tészta lapokat tányérra tettem és hagytam szobahőmérsékleten kiolvadni.
Amíg a tészta kiolvadt addig elkészítettem a tölteléket. Az almákat megpucoltam, nagy lyukú reszelőn lereszeltem egy kis lábosba, hozzáadtam az étkezési keményítő, a cukrot, fahéjat és 1 dl vizet öntöttem rá, majd alacsony hőmérsékleten sűrűre összefőztem.
A kiolvadt tésztalapokat lisztezett nyújtólapon 26x23 cm-es téglalappá nyújtottam, majd a rövidebbik oldalán becsúsztattam a tészta közepéig két oldalon két fa (fordító) spatulát. Ez azért nagyon fontos, mert a tészta mindösssze 2 mm vastag, ha pedig belekerül a töltelék már lehetetlenség lesz ezen segítség nélkül a szendvicssütőbe beleaplikálni.
Szóval a kihűlt az almás töltelékből pontosan a spatulák feletti tészta részre 2 halmot pakoltam, a maradék tésztarészt ráhajtottam a széleket összenyomkodtam és vajjal kentem meg a tetejét.
A spatulákat megfogva a tésztacsomagot belefordítottam a már felforrósított szendvicssütőbe, úgy, hogy a megvajazott fele került alulra, majd a tetejét is megvajaztam és rácsuktam a sütő tetejét.
Szép aranybarnára és ropogósra sültek, spatula segítségével kiemeltem őket (hihetetlen, de megúsztam égési sérülések nélkül). Összesen 16 db háromszög almás táska lett belőle.

Ugyan forró almás táska a neve, de fő az óvatosság, nem árt néhány percet várni mielőtt nekiesnénk, mert a nyelvünk eshet áldozatul a mohóságunknak.
Nagyon-nagyon finom és hihetetlenül egyszerű. Próbáljátok ki ti is ;)

2015. szeptember 12.

12. hónap



A kedvenc. Apa lerongyolt sportcipőjét jártában-keltében magával cipeli a lakás minden pontjára 


El sem hiszem. Eltelt 12 hónap azaz 1 év Gréta születése óta. Őrület, gyerek mellett sokkal jobban feltűnik az idő múlása...

Súly: pénteken voltunk tanácsadáson 9,9 kg-nak mérte Grétát a régi védőnőnk.

Evés: 260-270 ml-t tápszert eszik reggel, este már csak 150-180 ml-t, de előtte 7-kor 40 g Sinemil porból kap pépet (amit vagy megeszik vagy nem). A tízóraira már egyáltalán nem hajlandó semmit enni. Nem eszik joghurtot sem és gyümölcsöt sem hajlandó. Az ebéd még mindig küzdelmes, bármivel próbálkozok, de az üveges bébiételekből is rosszul eszik, nem fogy el egy üveg, negyed-háromnegyed üvegnyit hajlandó csak betolni.
A folyadékbevitele még mindig hatalmas, napi 7,5-1 l vizet megiszik a kiskacsa.


Alvás: A normális éjszakai alvás mindösszesen 1 hétig tartott. Azóta újra kel kétszer-háromszor. Napközben még kétszer alszik: egyszer délelőtt 9-től fél 11-11-ig, délután pedig 2-től 4-ig. Az altatással egyre többet küszködtem, nem volt jó neki már sehogy sem jó kézben, folyamatosan ficergett, dobálta magát, de ha betettem az ágyába ott ordított. Aztán az egyik éjszaka rájöttem a dolog nyitjára, olyan fáradt voltam, hogy képtelen voltam a hintaszékbe beülni ezért a gyerekszobai "vendég"ágy belsejére fektettem le Grétát én pedig leesésgátlóként a szélső 15-20 centire feküdtem. Hihetetlen módon Gréta rám nézett, mosolyogva konstatálta, hogy ott vagyok mellette, hátat fordított nekem (közben azért az egyik kezével/lábával hozzám ért csak, hogy tuti legyen, hogy ott vagyok) és már aludt is. Hát eljött az idő amikor már nem igényli (annyit) a ringatást. Az esetek 80-90 %-ban már csak lefekszem vele az ágyra, ha rendesen elaludt akkor átteszem a rácsos ágyába és kiosonok.

Egészség/betegség: Szerencsére makk egészséges a kisasszony.

Napirend:

Még mindig két verzió létezik:

5:45-6:00 Az éjszakai ébredések után Gréta ténylegesen felébred és indítja a napot

Megkapja a tápszerét és játszunk, Halász Juditot hallgatunk, amikor apa már elment dolgozni.

9-kor leteszem aludni.

Fél 11-11-ig nyugi van, addig én csinálhatom a házimunkámat.

1-kor ebédel utána még egy kicsit játszik és 2-kor leteszem a délutáni alvására.

4 -ig alszik és elindulunk sétálni, játszóterezni.

Kint a játszótéren megpróbálok beleszuszakolni egy kis uzsonnát, ha sikerül.

7-kor kap 40 g Sinemilből, ez az elővacsi.

Nyolcra hazaesünk a játszóterezésből, megfürdetem, megissza az esti tápszerét és átviszem aludni a szobájába. Mostanában húzza az időt és gyakran  9-re alszik el.

A másik variáció annyiban tér el ettől, hogy hajnali 4-5 között felébred, megissza a tápszerét és visszaalszik, ilyenkor 7-kor ébred és 10-kor teszem le a délelőtti alvására, így 11-12-ig alszik. Ha 11-kor felébred, akkor az eredeti verzió szerint megy a délután és 2-kor újra le tudom tenni aludni, ha csak délben akkor 3-kor megy a délutáni durmolására.


Mérföldkövek: Augusztus 13-án tudatosan kapaszkodás nélkül felállt és megállt. Három napra rá tett kapaszkodás nélkül 2 lépést, pár napra rá már 5-öt, egy hétre rá  már 3 métert is totyogott egyhuzamban, azóta pedig egyfolytában megy. Szóval végre Gréta is elkezdett járni. Egyelőre még nem stabil, ha itthon vagyunk akkor zokniban már nagyon ügyes, de cipőben még sokszor megbotlik, elveszíti az egyensúlyát és vagy leguggol, vagy letámaszkodik.
Megértette a formabedobósdi lényegét, bár a formákat még legtöbbször még nem a megfelelő lyukba próbálja beszuszakolni (nem érti, hogy miért nem megy neki).
Rájött arra is, hogy a gyűrűpiramisról nem csak leszedni lehet a gyűrűket, hanem vissza is tudja pakolni. Nagyon ügyesen popsival előre lemászik egyedül az ágyról.
Kérésre pápát int.
Engem aja(á)-nak hív, apát ded-nek(egyikünk sem érti miért). Ezen kívül deje ide, bár már egyre többször sikerül neki tisztán ejteni, hogy gyere ide. Ezen kívül egyfolytában babanyelven halandzsázik. És vicces módon sokszor mintha angolul beszélne, de tudjuk ezt csak mi halljuk bele. Megtanult búgócsigázni is, na persze nem tudja még úgy megbúgatni, mint mi, de megfogja a gombot és nyomja lefelé.


Ruhák: Már 82 cm a kisasszony, még 80-as (9-12 hós) méretet hord, de a 86-osok is jók már rá. Az első kiscipőjét kinőtte, így mi vettünk neki egy játszóterezős darabot, a szüleimtől pedig egy új Freycoo cipőt kapott. (Hamarosan olvashatjátok a babacipős posztot.)

Pelenka: Sajnos az utóbbi 4 hónapban elég sok problémánk volt a mosható pelenkákkal, ezért át kellett térnünk és eldobhatót kell használnunk (4-es méretet, Babylove, Babyderam, Toujours, Pomette, Beauty Baby, NeNe, Helen Harper). Ha lesz időm írok egy pelenkás posztot is, sajnos nem tudom, hogy mikor, mert az időhiány állandósult nálam.


Sírás: Nem sír, inkább visít, ordít, mintha nyúznák. Eljött sajnos a hiszti korszak :( Ha valamit nem kap meg, vagy nem úgy történnek a dolgok, ahogyan ő szeretné, akkor kezdődik a visítós hiszti mellé pedig párosul, csapkodás és, hogy minden félelem érzet nélkül hanyatt is vágná magát (ha nem kapnánk el).


A baba kedvencei: Halász Judit még mindig nagyon nyerő. A könyvekért is odavan (anyukám szerint a vérében van, mert apával mindketten imádunk olvasni). Nagyon szeret játszóterezni, imádja a gyerekeket, különösen nagy most a barátság Doncival. Imád pakolni (ki és le), a cipőinket folyton szanaszét hajigálja és szabályos úttorlaszt csinál a folyosón. Imádja a baba taxit (legfőképp a gombokat nyomogatni rajta és hallgatni a zenét).


Anya kedvenc pillanata(i): Ahogyan tündérien körbe totyogja a lakást közben magyaráz és mutogat, eszméletlenül haláli.
Ahogyan reggel pápát int apának az ajtóból.
Amikor hozzám bújik és az arcát a mellkasomba vagy a vállamba fúrja.
Néhányszor már kaptam puszit is (még nem azt a klasszikus csücsörítős, cuppanósat, hanem) nyitott szájú hihetetlenül nyálasat, de majd elolvadtam tőle, miután kitörölköztem a nyálcsorgatagból.
Ahogy jártában keltében dúdolgat magának.


Anya legkevésbé kedvenc pillanata(i): A hajtépésről, rágásról és a harapásról sem szokott még le. Az éjszakai ébredések és több órás altatási procedúrák alatt miközben én csöndesen ringatom a vállamon, vagy az ágyon fekve a leesésgátló szerepét töltöm be ő üt, rúg, lefejel, hajat tép, csíp, és még sorolhatnám elég hosszú a lista. Egy rémálom a pelenkázás és az öltözés, semmiképpen sem akarja, feszegeti magát, visít és próbál meglógni. Mostanában a fogmosást sem díjazza, összeszorítja a száját, na az is egy küzdelmes feladat.

Úgy döntöttem, hogy a további egy évben is havonta megírom az új dolgokat Grétáról. Ugyan már mi magunk nem tartjuk számon a hónapokat, de még sokat fog fejlődni és amíg nem állok újra munkába talán több időm lesz az ilyesmire. Szóval a jövő hónapban is várhatjátok a frissítést.

2015. szeptember 8.

Az első születésnap

Eljött ez a nap is, az első születésnap. Sokat készültem rá, és igyekeztem, hogy tőlem telhetően a legtökéletesebb legyen. Tavaly mikor megszületett én csak órák múlva kaphattam meg és foghattam a kezembe, most viszont én tarthattam először a kezemben első születésnapján.

Pénteken már elkezdtem sütni, túrótortát készítettem amiből mi a család ehettünk (továbbá előzményként még megemlíteném, hogy péntek este a játszótéren olyan szerencsétlenül esett el. hogy felszakította a szemhéját, szombatra szépen feldagadt a szeme és a szemhéja gyönyörű, lila-fekete árnyalatokat öltött), szombaton pedig frissen sütöttem meg a babatortát. Krisztián segített, a takarításban így délutánra minden elkészült, a lakás csilli-villi lett, a sütik és a limonádé behűtve várták a fogyasztást, felkerült a helyére a dekoráció, Gréta rendesen kialudta magát, feladtam rá az ünneplős ruhácskáját, mi pedig vártuk a szüleimet, hogy megérkezzenek.




Végül megérkeztek és indulhatott a "buli" :D
Gréta mini virágcsokrot kapott, ami nagyon tetszett neki, imádja a "hapci" virágokat.

Megkapta az ajándékait, a papa nagyon találóan egy méhecskés 4 részes fa kirakóst vett neki, ami tökéletesen elnyerte a tetszését, de valljuk be a legjobb játék a csomagolóanyag volt :P

Közben táncikált a Halász Judit dalokra és tett-vett, intézkedett, fel alá járkált az egész lakásban.





Végül sikerült rávenni a családot, hogy vonuljunk ki a konyhába és bontsunk tortát. Gréta imádta a lufikat, viszont a szülinapi gyertya (fújás) egyáltalán nem érdekelte.
Amikor a baba tortát elé tettem kicsit paráztam, hogy egyetlen kézsuhintással leküldi a padlóra, de szerencsére nem így történt. A szüleim meg voltak rökönyödve, hogy miért akarom elé rakni az egész  (mini) tortát, vágjak csak egy szeletet belőle azt adjam neki. Bevallom őszintén kár lett volna csak egy szeletet adni neki. Megfizethetetlen élmény volt látni, amit művelt vele. Először csak belenyúlt a tetején a krémbe, megnyalta az úját és amikor konstatálta, hogy finom, két kézzel kezdte el gyúrni és falni a krémet. Amikor letisztogatta a tetejét ráharapott a piskótára, na akkor majdnem elkezdtünk szakadni a nevetéstől. A végeredmény egy tetőtől talpig maszatos, mosolygó, vidám gyerek.

Ruhástól vittem a kádba, ahol vetkőztetés és némi suvickolás után tisztának nyilvánítottam.
Kapott tiszta ruhát és játszhatott még egy keveset a szüleimmel és a húgommal, aztán kettesben maradtunk.


A nap végére elfáradt, bújós lett és ki sem mászott az ölemből egészen a fürdetésig.
Gréta nagyon élvezte ezt az ünneplős délutánt, még akkor is, ha nem tudta, hogy tulajdonképpen ez miről szól, számára az volt a lényeg, hogy mindenki vele foglalkozott.
Mi is élveztük a napot, jó volt látni az örömet Gréta arcán. Már izgatottan várom, hogy a második szülinapot is megszervezhessem.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...