2016. április 7.

19. hónap


A következő szabó generáció :D



Bizony, bizony, egyre jobban göndörödik (pedig amikor még a pocakban lakott senki sem hitt nekem, hogy vörös göndör haja lesz)

Kor: 
19 hónap

Súly: 
11,9 kg tegnap mérték a bölcsiben (ruhástól, pelenkástól)

Fogak: 
16 db (már csak a második tejőrlők hiányoznak, de azok, még be sem indultak, szóval egy ideig biztosan nyugi lesz)

Egészség/betegség: 
Ha egy szóval kellene jellemeznem akkor csak annyit mondanék, hogy katasztrófa. A bölcsikezdés előtti pénteken reggel elkezdett folyni az orra, gondoltam a hétvégén Calcimusccal, Fenistil cseppel és egy lórúgásnyi C vitaminnal felturbózom, hogy hétfő reggel megkaphassuk az egészséges igazolást, és kezdhessük a bölcsit. De nem így kellett lennie... Péntek este 10 kor elkezdődött a kálvária. Köhögni kezdett, átmentem hozzá majd a köhögésből hányás lett, telibe az ágyába. Először csak egy kis gyomorrontásra gondoltunk, de amikor egy órán belül harmadszorra ismétlődött meg a hányás, tudtuk, hogy ennél sokkal komolyabb dologról van szó. Az éjszaka folyamán tizenegyszer húztuk át az ágyát, és öltöztettük át. Ott voltam vele egész éjszaka, volt hogy át kellett fordítani, mert hanyatt kezdett el hányni. Amint inni kapott (órákkal az utolsó hányás után) az is azonnal kijött belőle. Így nem maradt más választásunk reggeltől tíz percenként adtunk neki kortyonként vizet és rehidratáló folyadékot. Egész nap csak feküdt és sírt, a láza felment 39 fokra, ment a hasa és egy falatot sem evett.  Másnap már nem volt hányás, viszont a durva hasmenés megmaradt a láz mellett. Kínálgattuk hogy egyen, de elutasító volt, amit elvett 1-2 falat sajtot azt csak összerágta és amikor le kellett volna nyelnie kiköpte. Hétfőn vittem le gyerekorvoshoz, akkor derült ki, hogy a hányós hasmenéses vírus mellett összeszedett egy vírusos torokgyulladást ezért nem evett. Kezdett aggasztóvá válni a helyzet már 3 napja egy falatot sem evett, viszont közben egyfolytában ment a hasa (nem csak úgy ímmel-ámmal, hanem brutálisan, napi 15 pelenkát rakott tele bár ez nem is megfelelő kifejezés, mert ahol csak lehetséges mindenhol kifolyt a cucc, így naponta ugyanennyiszer kellett átöltöztetni és minden nap ment a mosógép). A negyedik napon már meg tudott enni néhány kocka szétfőzött és pépesre nyomott krumplit, de az étvágya továbbra is szinte nulla volt és amit megevett azonnal ki is jött belőle. Aznap éjszaka kötöttünk ki az ügyeleten: Gréta rendesen elaludt, majd fél 11-kor ordítva ébredt, kézbe vettem, simogattam, ringattam. Szó szerint rekedtre ordította magát. Amikor sikerült megszabadulnia egy nagy adag bélgáztól kicsit megkönnyebbült és egy fél perces nyugodtság következett. Aztán újra elkapta a görcs és kezdődött a szenvedés előről. Hiába melegítettem és simogattam a hasát nem lett jobb így háromnegyed órányi tömény keserves ordítás után besokalltam. Nem hagyhatom, hogy így szenvedjen, mert ebbe még én is beleőrülök, fél 12-kor felöltöztem, Grétára overált húztam, babakocsiba tettem és elindultam vele az ügyeletre. Utólag kérdezhetném, hogy minek???! Ugyanis az ügyeletes orvos meg akarta magyarázni nekem, hogy ennek a gyereknek semmi baja, és ez a sírás tipikusan álmából megriadt sírás, biztos, hogy nem fáj semmije (akkor már 2. órája ordított folyamatosan, na ki az aki úgy gondolja, hogy egy álmából megriadt gyerek ennyit nem sír, hanem ordít és anya cirógatására, dédelgetésére sem nyugszik meg?). Azért ha gondolom adjak neki no-spát. Így az Árpád hotelnél fogtam egy taxit, mert az éjszaka közepén nem akartam a szenvedő gyerekkel még fél órát kutyagolni az ügyeletes gyógyszertárig, majd onnan még haza háromnegyed órát. Vettem No-spát, és Espumisan cseppeket, de természetesen a no-spat semmilyen úton módon nem tudtuk beleimádkozni Grétába, pedig minden fifikás fortélyt bevetettem, így maradt az Espumisan az egyetlen mentsvár. Hazaérve még háromnegyed órát üvöltött, mire sikerült megnyugodni, kellő mennyiségű széltől megszabadulnia és végül elaludnia. Sajnos a görcsök nem csak aznap gyötörték meg, még 3 napig visszatértek, és emellett folyamatosan ment a hasa, enni pedig csak "morzsákat" tudott. Rettenetesen lefogyott, mire keresztülment rajta a vírus, félelmetes volt látni a azt a csupa csont és bőr gyereket.

Magasság: 
88 cm 

Ruha, pelenka: 
Ruhákból kezdi kinőni a 86-os méretet, inkább a 92-esek jók rá . Pelenkákból 4-es méretet hord. A nagyi múlt hónapban vett neki új félcipőt tavaszra (DD Step), mert a 20-as csizmát kinőtte, a mérce szerint 20,5-es a lábikója, úgyhogy 22 cipőt kapott, hogy még őszre is jó legyen.

Kedvenc ételek: 
A vírus miatt az étkezése nulla volt, de a gyerekorvos javaslatára adtunk neki amit csak megkívánt, csak hogy legyen valami a pocakban. Így előfordult, hogy a napi betevő 3 harapás tejszelet és két 1 cm-es kockányi főtt krumpli volt. A vírus elvonulásával az étvágya szerencsére visszatért, és mintha csak pótolni akarná az elmaradottakat úgy kezdett enni, mint egy "favágó". A bölcsiben eszik egy nagyon kevés reggelit (1/8-ad vagy 1/16-od szelet kenyeret vagy kalácsot, és 1-2 korty tejet vagy tejeskávét). A tízórait rendszerint kihagyja, ebédeli viszont nagyon jól szokott, többször is repetázik (bár ahogy néztem az egyszerre kimert mennyiséget egy négy hónapos csecsemő is simán betolná). Délutánonként még veszek neki kiflit, perecet vagy croissant uzsira, amit teljes egészében betermel. A bölcsi kezdés miatt bevezettük márciusban a tejet (csak annak a gyereknek nem adnak, aki gasztroenterológustól visz igazolást, hogy a gyerek tejérzékeny), így már nincs értelme tovább tápszerezni, tejitalozni, ha nem kerülhetjük ki a tej fogyasztását. 2 hét alatt vezettük be a tehéntejet a tápszer mennyiségét egyre csökkentettem és hozzá kevertem egyre nagyobb mennyiségben a 2,8-as tejet. (A bolti tejet nem kell forralni, csak ha valaki háztól veszi a boci tejet, valamint a vizezés is tévhit, nincs szükség rá, úgy teljesen elveszik a tej tápértéke és nem laktat.) Amíg tombolt benne a vírus rizstejet, amjd újra tápszert kapott, hogy ezzel is csökkentsük a "kilökődés" esélyét. Gyümölcslevet minden nap kap 2,5 dl-t (100%-os multivitamin a kedvenc), mert egy évnyi fogzós hasmenés után most többször előfordult szorulás nála, gyümölcsből pedig leginkább csak a banánt fogadja el, ami nem igazán segít a dolgon. Most hogy elmúlt másfél éves megkóstoltattuk vele az apró magvasokat (egyelőre kivit és málnát kapott), szerencsére egyiknél sem lépett fel allergiás reakció, de nem is lettek igazi kedvencek.
A folyadékfogyasztása napi 1-1,5 liter.

Beszéd: 
Nem haladunk semmit, sőt az az érzésem, hogy visszafelé fejlődik ezen a téren (lehetséges ez?). Amit egy évesen és az előtt mondott, azok a szavak teljesen eltűntek (vajon úgy gondolja, hogy elég volt "egyszer" kimondania, ezzel már teljesítette a "mércét"???) Ugyan ha mutogat a mesekönyvekből, hogy mi micsoda, mi mondjuk neki a mutatott tárgyat, állatot szó szerint csüng azon amit mondunk, formálja is a száját, ahogyan ki kellene mondania az adott szót, mégse ad ki hangot. Rendszerint mutogat, arra aminek szeretné, hogy kimondjuk a nevét közben pedig rendkívül idegesítő öh kifejezéssel él (ezt úgy értsétek, hogy nap 80%-ban ez megy, a maradék 20%-ban, pedig) továbbra is halandzsázik. Ha valamit nem akar, nem kér, nem kell neki a fejét rázza.

Kedvenc játékok: 
Kutyushugit nagyon szereti, addig nyomkodja, amíg a kedvenc dalait kezdi énekelni, a "fej, vállak, térd és láb" szövegű dalocskára, együtt mutatjuk meg, hogy melyik testrészünk hol van. Maggiéktől karácsonyra kapott plüss rókáját hozza nekem, hogy énekeljem neki a Vukot (szerencsére nem rója fel nekem, hogy én nem tudom olyan jól énekelni, mint Wolf Kati), ez nagyon tetszik neki. Húsvétra kapott mégy egy csomag duplót (vagy inkább apa kapta?) apa épít, ő rombol. A házikók ajtaját kinyitja és beletuszkolja a figurákat, a ház elemekről módszeresen letépi az ablakokat, ajtókat és néha próbálkozik az elemek összeillesztésével is. Továbbra is imádja a könyveket, bár nem valami finoman és nőiesen bánik velük (ezért hetente egyszer magam elé veszem a nagy kupac megtépázott, széttépett leporellók, lapozók maradványait és bőszen ragasztgatok). A bölcsiben a nagy kedvenc a játék babakocsi, legszívesebben azt tologatná egész nap, valamit él-hal a labdákért (mindegy hogy kicsi vagy nagy, pöttyös vagy mintás, a lényeg hogy guruljon).

Kedvenc elfoglaltságok: 
Kísértetiesen hasonlít a gyerekkori önmagamra abban, hogy borzasztó sok időt tölt a tükör előtt (gyerekkoromban apukám megfenyegetett, hogy leragasztja a tükröt, ha nem megyek el előle). Most már biztos, hogy tudja, hogy ő saját magát látja a tükörben. Amint felöltöztetem, vagy ő vesz magára valamit, esetleg csak cofit csinálok a hajába rögtön megy és megnézi magát, sőt láthatóan mindig nagyon tetszik magának. Mostanában a legjobb szórakozása, hogy kipakolja a komódját. (Vettem néhány 92-98-as méretű kis bugyit, hogy ha nyáron elkezdjük a szobatisztaságra szoktatást már legyen néhány darab. Most ezeket a bugyikat pakolja ki és hordja magával mindenhova a lakásban.) Új dolog a dugdosás, azaz a játékok módszeres "elrejtése" a dobozokba, ágytakaró alá, sőt van amikor a nadrágunk szárába próbálja beletuszkolni és jókat nevet rajta. Van humora a csajnak :D

Amit nagyon nem szeret: 
Ha nem kaphatja meg azt amit kinézett magának azonnal. És ha el kell búcsúzni anyától :(

Összefoglaló:
Nagyon nehéz volt ez a hónap mindenféle szempontból. Lelkileg is nehéz volt a hirtelen bölcsőde kezdés miatt, aztán a betegség is kivett minden erőt belőlünk. Mert bizony Grétától végül az egész család elkapta a vírust. Amikor én kidőltem, anyukám elvitte magukhoz és pár napot náluk töltött. Nagyon jól érezte magát, nekem közben már bármennyire vacakul voltam vérzett a szívem, hogy nem láthatom (nem akartuk szegényt visszafertőzni, így amíg lázzal és hasmenéssel küzdöttem, nem hozták haza a kisasszonyt). Később megkapta a papa, mama végül apa is a betegséget. Most hogy elkezdtük a bölcsit sokkal ragaszkodóbb, anyásabb lett. A betegség elmúltával az éjszakák is újra rendeződni látszanak, este 9-től reggel 6-ig alszik egyhuzamban. Leépítettük a mesenézést, de meghagytuk a Halász Judit koncertet, mert hiányzik neki a zene, ha éppen nem énekelnek semmit a bölcsiben. Viszont este a tejecske ivás alatt apa mesél neki, így legalább tuti nyugton marad közben, nem tud elszaladgálni.
Megtaláltam a mostanra állandósult fürdetéses hisztik ellenszerét. Új fogkefét kellett vennem, ami most egy tapadókorongos aljú Singnal. Olyannyira tetszik neki, hogy bárhova fel tudja cuppantani, hogy azóta mióta megvan nem csak a fogmosás megy örömmel, hanem a fürdés, sőt még a hajmosás is. Röviden ennyi történt velünk az elmúlt egy hónapban.

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...