Kalandok a Csibéknél 16.10.10.

Az igazi őszi hideg időnek, szélnek és esőnek hála nem igazán tudtunk kimozdulni itthonról, azaz ez csak félig igaz, mert kénytelen kelletlen kedden le kellett vinnem Grétát a gyerekorvoshoz, annyira csúnyán elkezdett köhögni. Már múlt héten is említettem, hogy nagyon begyűrűzött nálunk a betegség spirál, ez sajnos továbbra is fent áll. Gréta múltkori megfázásából visszamaradt némi orrváladék, amit hiába szívtunk nem jött ki (rendesen besült szegénykémnek) ettől viszont egyre ugatóbbá, fuldoklóbbá vált a köhögése, mert minden váladék garat felé távozott. Kapott orrcseppet, hogy segítse a váladék fellazulását, ez elég jól be is jött azóta rendületlenül töröljük és szívjuk az orrát, annyira megindult kifelé a cucc. Mivel a köhögése nem javul ezért holnap újra leviszem az orvoshoz, biztos ami tuti inkább nézzen rá feleslegesen, mint hogy ne vegyünk komolyan egy betegséget.
A második kiruccanásunk a legnagyobb esőben sikeredett, anyukám épp Tatabányán járt, úgyhogy besegített a logisztikázásban és Gréta lefoglalásban. Egyébként pedig csak itthoni programjaink voltak (azaz nekem, mert Krisztián és Gréta általánosan kirakóztak, kockáztak, babáztak és Tom és Jerryt néztek délutánonként).

Lujzi (becsületes születési nevén Judit) húgomnak a héten volt a születésnapja, a kívánsága pedig az volt, hogy egy vintage stílusú csokitortát szeretne. Kaptam hozzá néhány inspiráló képet, de a kinézet végleges megálmodása rám volt bízva. Délutánonként a fondant díszítéssel foglalatoskodtam, csütörtökön krémet készítettem, pénteken piskótát sütöttem, szombat délelőtt pedig összeállítottam a szülinapi tortát a délutáni ünneplésre. (Ízre ugyanazt kérte Lujzi húgom, mint amilyet Gréta kapott a 2. születésnapjára, így legalább nem volt lutri az íze). Volt nagy meglepetés, amikor meglátta, így teljesült egy kívánság és mindenki örült.

Sajnos a fürdések nem változtak :( Gréta amint meghallja, hogy hívom, készülődjön már akkor elkezd sírni, kapaszkodik a ruháiba nem akarja engedni, hogy levetkőztessem, kapaszkodik a nyakunkba, lábunkba, bárminkbe, csak ne tegyük be a kádba. Szó szerint remeg, retteg, mi pedig újabb és újabb ötletekkel próbálkozunk elterelni a figyelmét, megnyugtatni, vagy bármivel kizökkenteni a hisztérikus állapotból (eddig sikertelenül). Amint apa kiveszi a kádból megszűnik minden probléma, újra boldogság van. Félelmetesek a fürdéseink, ezt a legrosszabb ellenségemnek sem kívánnám.

Emellett extraként megnyertem újra a kemény éjszakázást. Már egy hete végigaludta Gréta az éjszakákat, amikor felborult minden. Nagy valószínűséggel rosszat álmodik, hív engem és onnantól egészen reggelig fogni kell a kezét, mert különben fél és sír. Ezt nagyon kellemetlen tud leni, amikor 2 kor jön a lidérces álom.
Amikor a családalapítás szóba került közöttünk sejtettem, hogy sok éjszakázás lesz (az elején), de a legvadabb álmomban sem gondoltam volna hogy a több, mint 2 éves gyerek és munka mellett még mindig virrasztani fogok. Remélem ezen hamarabb túl lesz, mint a szeparációs szorongáson, mert ha ez is olyan sokáig eltart nála akkor hamarosan jönnek értem a fehér köpenyes kedves emberek és hoznak nekem egy kényelmes és csinos vigyordzsekit és elvisznek pihenni.