21. hónap

Kor:

21 hónap

Súly: 

12,3 kg a héten mérték a bölcsiben (ruhástól, pelenkástól)

Fogak: 

16 db (már csak a második tejőrlők hiányoznak, amik már beindultak, magukkal hozva a nyugtalanságot, ömlő nyálat, szájban turkálást, náthát, köhögést és az újbóli éjszakázást)

Egészség/betegség: 

A múltkori vírusos torokgyulladás óta csak egy kis néthát sikerült összeszedni, de semmi komoly nem történt vele szerencsére.

Magasság: 

89-90 cm

Ruha, pelenka: 

Ruhákból már csak nadrágokból hord 86-os méretet (ugyanis a lábai rövidek), minden másból már áttértünk a 92-es méretre . Pelenkákból 4-es méretet hord, éjszakára 5-ös  Liberót adok rá, mert annyit iszik éjszaka is, hogy már nem bírta a 4-es méret). Most mindenből 22-es méretet vettünk neki (félcipő, szandál) hogy biztosan jók legyenek rá őszig.

Kedvenc ételek: 

A bölcsiben állítólag nagyon jól eszik. Amikor jövünk hazafelé mindig betérünk a pékségbe és kap ezt-azt (nosztalgia kiflit, croissant, perecet), amit szinte mindig teljesen bepuszil, annak ellenére, hogy "állítólag" alig egy órával azelőtt tömte degeszre a pocakját (itt azért vannak kétségeim, mert hétvégén amikor otthon usonnázik utána nem szokott egy óra múlva újra farkas éhes lenni...).Vannak olyan esték, amikor ledöbbenek, hogy mennyi minden fér a pocakba (2 virsli, 1 szelet kalács, 1 banán és néhány szelet sajt pluszban). Hétvégéken előnyben részesíti a főzelékeket az ebédnél, kevés husikával (érdekesség, hogy míg a borsófőzeléket még megszagolni sem hajlandó nemhogy megenni, addig köretként a borsót bármikor megeszi, sőt sokszor kiválogatja és csak azt eszi meg). Szereti az édes ízeket, de péksütiből inkább a sós változatra voksol (nosztalgia kifli, sajtos perec). Újra megszerette a friss gyümölcsöket, nagy kedvenc a banán, az alma, a kivi és a cseresznye. Viszont most hogy ehetne aprómagvasokat sajnos a magyar eper nem nyerte el a tetszését. Vizet kap otthon, a bölcsiben fogalmam sincs mennyit iszik, amikor érte megyek viszek neki vizet, hazáig elfogy 2,5 dl. Reggel, 1,5 deci tejet/kakaót/tejeskávét kap még otthon (a bölcsiben is van tej/kakaó/tejeskávé minden nap a reggelihez), este pedig átlagosan 2,5 decit iszik meg lefekvés előtt.

Beszéd: 

Minimális előrelépést tapasztaltunk. Köszön, szépen tisztán mondja, hogy SZIA. Ami még megy ezen kívül: ANYA, APA, MAMA, PAPA, BABA. A legújabb pedig a TESSÉK (amikor odaad valamit nekünk), és most már ha valamit nem akar, akkor nemcsak rázza a fejét, hanem mondja is hogy NE/NEM. Valamint a virágok megszaglálása után CI/ACI-t (azaz hapcit) mond. De legtöbbet még mindig a nagy öhh-öhh-t hallgatjuk mindenre amit nem tud kimondani.

Kedvenc játékok: 

Imád Duplózni, hazaérve rögtön kiborítja a dobozt és nekiáll építeni. Nagyon jók a finommototros képességei, az összerakós, illesztős játékokkal jól boldogul. Megtanulta összerakni a dupló darabokat, mostanra már tornyot is tud egyedül építeni. Leül a kis asztalához próbálgatja a ceruzákat és mindenfélét irkafirkál a papírra vagy kéri, hogy én rajzoljak neki. Imád labdázni, az a legjobb móka ha közösen Apával 3-asban labdázunk. Hatalmasakat sikongat, kurjongat, annyira tetszik neki. Vettem neki egy kiskosarat benne műanyag zöldségekkel, már minden zöldséget ismer, megmutat. Mivel a bölcsiben nagyon szereti a babakonyhát itthonra beszereztem egy kis teás készletet, így most önti a kancsóból a képzeletbeli teát a csészékbe, megkavargatja a kiskanállal és odaadja nekünk, hogy igyuk meg, vagy ő tesz úgy, mintha meginná.

Kedvenc elfoglaltságok: 

Hiú kismajom, amint cofit csinálok a hajába, vagy új ruhát kap rögtön rohan a tükör elé, hogy megnézze magát, illegjen-billegjen. Nagy kedvenc lett a kismotorozás, ha megemlítem neki, hogy ha hazaérünk motorozhat, akkor felcsillan a szeme, vigyorra húzódik a szája és vadul bólogat, hogy menjünk már haza, otthon pedig amint fordul a kulcs a zárban rögtön rohan a mocijáért

Amit nagyon nem szeret: 

Reggel befejezni az ágyban nyújtózkodást-héderelést, ha valamit nem kaphat meg,  és ha ki kell szállni a fürdőkádból.

Összefoglaló:

A bölcsibe most már teljesen adaptálódott. Jól érzi magát, szívesen megy, a napi rutin részévé vált. Apa reggel viszi 7 és háromnegyed 8 között, Munka után pedig én megyek érte, sovány malac vágtában háromnegyed 4-re érek oda érte. Délután sétálunk vásárolunk, játszóterezünk, ha pedig épp főznöm kell akkor apa szórakoztatja jó esetben (ha délelőttös), ha délutános akkor egyszerre kell megoldanom a főzést és Gréta szórakoztatását. Bölcsiből hazafelé jövet veszünk a bölcsis uzsonna után normális uzsonnát este pedig 7 és 8 között vacsizunk (legalább is Gréta). Fél 9-kor indulunk fürdeni, Miután levetkőztettem viszi és bedobja a ruhái a mosógépbe (utána természetesen ráhajtja az ajtót és tekergeti a gombokat, hogy felvillanjon a led a mosógépen) mostanában nagyon szeret pancsolni, magának mos fogat utána pedig egy kisvödörrel és egy locsolókannával játszik (egyikből a másikba töltögeti a vizet). Miután megfürdetem még ő maga is megmossa a pocakját, a lábait, a kezeit és az arcát (olyan cuki). Törölközés, öltözés után a mi ágyunkban issza meg a tejecskét, közben pedig apa mesét olvas neki (mostanában az ivás befejeztével nem fordul rögtön hozzám, hogy menjünk aludni, hanem tovább hallgatja apát. A mese végeztével átviszem a szobájába, betakarom és a vele szemben lévő ágyra kucurodom. Rájöttem, hogy már nem segíti az elalvásban a közvetlen közelségem, csak kínlódott, mert folyton produkálni akarta magát nekem, holott, alig bírta nyitva tartani a szemeit. A szobából nem mehetek ki, de maximum 2 perca latt egyenletessé válik a szuszogása, akkor lépek meg és csukom be az ajtót. Mostanában általános a hajnali ébredés fél 5 és háromnegyed 5 között. Jó esetben miután megissza a tejet azonnal visszaalszik rosszabb esetben egy óra mira elszenderül (ez kicsitt kellemetlen nekem, mert nem lehet visszafeküdnöm aludni, hanem el kell kezdenem készülődni a munkába induláshoz). Szép lassan leszoktattuk az elektromos kütyükről, nincs se tv, se laptop. Néhány napig volt ordítás, de nem törtünk meg így belenyugodott, hogy kizárólagosan játszani lehet.
Nagyon jó gondozónénije van Grétának (sajnos fél év múlva nyugdíjba megy), csupa szív, imádja a gyerekeket és látszik, hogy ez neki ténylegesen a hivatása. A másik gondozó nénivel nem vagyok elégedett (mást sem hallok tőle, hogy panaszkodik légbőlkapott vagy pitiáner dolgok miatt, még egy normális szava nem volt Grétára, kicsit tele van a hócipőm vele, de visszafogom mindenben magam és jópofit vágok, mert nem akarom hogy egy esetleges nézeteltérésnek Gréta igya meg a levét). És olyan ordas hülyeséget sem hallottam még, hogy a gyerek az ágyában ülve mozdulatlan állapotban szétharapta az alsó ajkát... szó ne essék róla, tudom, hogy kicsi és kajla Gréta így sokszor történik apróbb baleset vele, ez kivédhetetlen szinte, de az bizony nyitogatja a bicskát a zsebemben, amikor a gondozónő a saját figyelmetlenségét hazugsággal próbálja eltusolni, hiszen a gyerek nem beszél, nem tudja nekünk beárulni, hogy valójában, hogyan történt. Szóval nem azért vagyok mérges, mert megtörtént a baleset, hanem, hogy hazugsággal próbálja leplezni a körülményeket!
A testrészek tanulásában ebben a hónapban tovább léptünk (fej, haj, szem, fül, orr, száj, fogak, pocak, cici, kéz, láb, popsi, váll) a legújabb pedig a térd. Ügyesen mutatja a kezeivel, a mondókát "Borsót főztem, jól megsóztam...", a "Fej, vállak térd és láb" dalocskát is végigmutogatja, valamint az "Egyszer egy hétpettyes katicabogárkát". is
Hihetetlen kis partyarc a csajszi, úgy rázza a zenére a kézét, popsiját és az egész kis testét, hogy az valami hihetetlen, elolvadunk tőle!

A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)

Pünkösdi wellness 2016

Igen, idén pünkösdkor is felkerekedett a Szelőczei család és elindult, hogy a hosszú hétvége alatt pihenjen és wellnesseljen egy kicsit. Idén a tavalyi bakik miatt biztosra akartunk menni és olyan helyre igyekeztünk, ami gyerekbarát, a szállás is kedvez nekünk és rossz idő esetén a zárt fürdő rész is bababarát. Így visszatértünk Kehidakustányba a Kehida Family Resortba (2 éve, amikor Gréta már útban volt felénk itt töltöttük a pünkösdöt). Szinte hihetetlen, de pont ugyanazt a szobát kaptuk, mint a legutóbb, így külön erről már nem fogok fotókat mellékelni.  Sok minden változott 2 év alatt, normálisabb lett a hozzáállás és a reggeliztetés a szállodában, a Kehida kapujában újra finomakat főznek (valószínű szakács váltás volt), szóval idén vannak pozitívumok, hogy lássátok nem vagyok én örökösen mindennel elégedetlenkedő.
Az összefoglalóm időhiányban rövid és tömör lesz, de sok képet csatolok, amik magukért beszélnek.

Szombat délben indultunk, arra gondolva, hogy Gréta végigalussza az utat, ami félig teljesült is, mert egy és negyed órás szuszókálás után felébredt és szép csöndesen elnézelődött egyetlen szó nélkül (imád a papa autójában utazni). A Kehida kapujában ebédeltünk, ahol nem kis mennyiségű kenyeret tuszkolt magába, mintha éheztetve lenne, közben pedig a mama is meg én is két oldalról etettük. Ebéd után bejelentkeztünk és miután a mama egy csomó új holmit próbált rá Grétára lementünk a szálló saját wellness részlegébe. Ennek sajnos rossz vége lett, mert kizárólag egy medence volt ami egy felnőtt embernek deréktól -melkasig ért. Grétát a Papa akarta bevinni, de szegénykémet sokkolta, hogy nem ér le a lába és nem is anya kezében van, így hatalmas sírásba torkollt a pancsolás, ki is kellett jönnünk, mert nem tudott megnyugodni, teljesen lesokkolta a helyzet. Így aztán a fennmaradó időt sétával töltöttük a faluban a vacsoráig. A szoba elosztás idén változott. Apukám aludt a nappaliban, mi Grétával a hálóban, anyukám és a húhom pedig a másik apartmanos szobában.

Másnap szomorú, szürke, esős napra ébredtünk. Délelőtt, amikor elállt az eső átmentünk Hévízre sétáltunk, nézelődtünk, ebédre visszaértünk a Kehida kapujába, ebéd után lefektettem Grétát a szálláson, közben anyukám és húgom átment a termál füdrő fedett részébe, hogy ők addig is kihasználhassák a gyógyvizet. Mivel kifejezetten rossz idő volt a beltéri fürdő teljesen megtelt, több, mint egy órát vártak, hogy legyen üres napozóágy és le tudják tenni a köntöseiket, törölközőiket.
Amikor Gréta felébredt utánuk mentünk és a gyerek pancsolóban pacsált az egész család. Gréta nagyon élvezte, kipróbálta a mini gyerek vizicsúszdát is, alig akarta abbahagyni. Bementünk a baba-mama szobába, ahol újra csúszdázhatott  és egy kis gyerekházban bújócskázott. Nem maradhattunk sokáig bent, mert pici babákat altattak a szüleik, nagyszüleik és Gréta nem éppen halkan adott hangot örömének :)
A nagy pancsolás után vacsorázni mentünk és még estig fárasztottuk a kisasszonyt.

Hétfőn délig terveztünk maradni de fél 11 körül végül kocsiba ültünk, mert Gréta szinte állva elaludt. Sajnos nagyon nehéz utunk volt Grétát gyötörték a görcsök (szorulás), pluszban pedig belázasodott (délutánonként össze szokták vonni az egymás mellett lévő bölcsis csoportokat, és a Micimackó csoportba azon a héten söpört végig a vírusos torokgyulladás szinte borítékolható volt, hogy Gréta elkapja, mert az utolsó 3 gyerek között szokott lenni akit elvisznek).

Az egyetlen nagy negatívumunk idén a szállással kapcsolatban egy "szarka". No nem az a tollas fajta, hanem az a takarító, aki úgy gondolta, hogy két utazótáskát a takarítási idő alatt nyomtalanul eltüntethet. Hazainduláskor nem vettük észre a hiányát, met nagy volt a fejetlenség mindenki vitt valamit (de persze nem a saját csomagját), a kocsinál pedig nem tartottunk ellenőrzést ez a mi hibánk volt. Otthon derült ki a hiányosság, napokon át tartó telefonálással végül sikerült kézre keríteni a táskákat, a szarka sorsáról nem tudunk, de úgy sejtem nem veregették meg a vállát a szállóban a történtek miatt.

A beszámoló idő hiányában nagyon rövidre sikeredett, de beszéljenek helyettem most a képek.